Sziasztok!
Nagyon, nagyon szépen köszönöm a rengeteg kommentet.
Ugye nem fogtok rám haragudni, ha nem egyenként válaszolok rájuk, hanem itt, ebben a formában?!
Nem tudom szavakba foglalni, mit jelent nekem, hogy ennyien és ennyire szeretitek A tanítványt...
Álmomban sem gondoltam volna, hogy ekkora sikere lesz.
A történet folytatódik.
A tanítvány, egy négy kötetből álló sorozat, aminek csak az első részét olvastátok eddig :)
Szeretnék egy kis türelmet kérni tőletek,
a következő hetekben nagyon sok minden el fog dőlni a történettel kapcsolatban, ahogy az is, hol, milyen formában olvashatjátok majd a folytatást.
Ahogy tudom a pontos terveket, azonnal értesíteni foglak Benneteket.
Addig is várlak titeket az új blogon, amit Silkével indítottunk, és reméljük,
szeretni fogjátok, mint ezt.
http://larrywonderlab.blogspot.hu/2015/01/koszonto.html
Nagyon, nagyon szépen köszönöm a rengeteg kommentet.
Ugye nem fogtok rám haragudni, ha nem egyenként válaszolok rájuk, hanem itt, ebben a formában?!
Nem tudom szavakba foglalni, mit jelent nekem, hogy ennyien és ennyire szeretitek A tanítványt...
Álmomban sem gondoltam volna, hogy ekkora sikere lesz.
A történet folytatódik.
A tanítvány, egy négy kötetből álló sorozat, aminek csak az első részét olvastátok eddig :)
Szeretnék egy kis türelmet kérni tőletek,
a következő hetekben nagyon sok minden el fog dőlni a történettel kapcsolatban, ahogy az is, hol, milyen formában olvashatjátok majd a folytatást.
Ahogy tudom a pontos terveket, azonnal értesíteni foglak Benneteket.
Addig is várlak titeket az új blogon, amit Silkével indítottunk, és reméljük,
szeretni fogjátok, mint ezt.
http://larrywonderlab.blogspot.hu/2015/01/koszonto.html
Az ott induló két történet közül az enyém egy izgalmasabb, sötétebb hangvételű,
szemszög nélküli történet lesz, természetesen az is Larrys, a
Stockholm Syndrome.
Silke pedig egy mpreg sztorival kezdi, a Beloved-dal,
ami minden képzeleteteket felülmúlja majd...
Jó olvasást, és szép napokat kívánok nektek, és addig is találkozunk a More Than Friends-en, és a Wonderlab-en
Ölellek Benneteket:
Becca
szemszög nélküli történet lesz, természetesen az is Larrys, a
Stockholm Syndrome.
ami minden képzeleteteket felülmúlja majd...
Jó olvasást, és szép napokat kívánok nektek, és addig is találkozunk a More Than Friends-en, és a Wonderlab-en
Ölellek Benneteket:
Becca
aaaaaaah elsoooo imadlak. most pedig megyek és elovasom
VálaszTörlésCsenge
te vagy a az a csenge?? a nagy??
TörlésTUDTAM !!!
VálaszTörlésTudtam, hogy csak ránk akartál ijeszteni, Becca !!!:P
És most nagyon boldog vagyok.
Nem is tudok többet mondani; nagyon, NAGYON várom az újabb sztorikat !!^^
Pusy: Naomi Greg xx
Én várom!!!!
VálaszTörlésOda és vissza vagyok a történettől!
Remélem itt folytatod...:)
Szia Becca!:)
VálaszTörlésBátortalanul írok most neked, mert csak nemrég kapcsolódtam be a történet olvasásába, és nagyon szégyellem, hogy eddig nem írtam, de nem szeretnék kifogásokra hivatkozni, bár elég nyomós indok, hogy csak most jutottam a végére.
Hihetetlenül tehetséges vagy, kiválóan fogalmazol, és ezentúl számíthatsz rám, mint lelkes kommentelőre és büszke olvasódra! Talán még az első kötet utolsó fejezetéhez is ráveszem magam, hogy írjak, csak mert nem lehet szó nélkül hagyni. Úgyhogy a közeljövőben számíthatsz a véleményemre, ami pedig a folytatást illeti borzasztóan örülök neki, és számítottam is rá, hogy nem ilyen véget szánsz ennek a csodának.
Szerintem ajánlatos továbbra is itt folytatnod a fanfictiont, én legalábbis örülnék neki.
Mostantól számíthatsz a kommentjeimre, a támogatásomra, és a hatalmas, Larry shipper szívemre:)
xoxo
Yesss erre vartam h legyen:3 imadom a sztorit xx Noncsi
VálaszTörlésSzia Becca!
VálaszTörlésAmikor feltöltötted a 42. Fejezetet... És én elolvastam amit írtál az elejére... Többször is... Rájöttem mi szúrt szemet még akkor. Azt írtad hogy vége az ELSŐ kötetnek. Ebből arra következtettem van második - ahogy azt az ottani kommentembe is leírtam. Iszonyatosan nagy remény lett rajtam úrrá és boldogság, hogy nem kell így véget érnie.
Mert bár mazochista módon szeretem azokat a történeteket amelyek olyan erős érzelmeket váltanak ki belőlem hogy elég csak rágondolnom és bőgni kezdek -egyszóval szeretem a szomorú befejezést - a tanítványnál egyszerűen nem tudtam elfogadni, hogy azok után amiken átmentek és amiket éreznek egymás iránt, így kelljen elválniuk. Nem engedhetted hogy így érjen véget. Az ő történetük nem. Én nem hiszek a tündérmesékben, csak abban, hogy ha valaki megtalálja az igaz szerelmét az szívből szereti és megjárhatják akár a poklok poklát is, ha egymásért teszik. Mert akkor semmi sem állhat közéjük.
És ha most Lou tévesen úgy itéli meg hogy nincs más választása és elrepül... Akkor is össze fognak jönni mert az ő érzelmeik legyőzhetetlenek.
És én nem nyugodtam volna abba bele ha itt befejezed. Mert tudom hogy nekik együtt kell lenniük és én figyelemmel akarom kísérni azt az időt amit elszenvednek hogy végre egymáséi legyenek ( háhá szadizmus a köbön).
Egyszerűen imádlak!
Tudom hogy ez így furcsa mert ,,csak" egy idegen vagy a többi hétmillió közül akivel ezen földkupacon osztozkodunk. De nagyon kevesen tettek értem ennyit, mint amennyit te csupán a történeteddel tettél értem.
Ezért pedig nem tudok elég hálás lenni neked!
Köszönöm az érzéseket, hogy nem hagysz így itt, hogy folytatod, hogy írod, hogy kitartasz. Köszönöm.
Mindenesetre még olvashatod a hihetetlenül unalmas kommentjeimet és ömlengéseimet mert a többi blogodon is veled tartok.
Puszillak
Becca,
VálaszTörlésKöszönöm. Ezzel földobtad a napomat! Egész nap rossz kedvem volt, de most végre van minek örülni!
Kíra
Szia Becca !
VálaszTörlésA blogodra körülbelül két hete találtam rá (bocsi hogy csak most komizok). Rögtön el is olvastam az egészet(persze tanórák alatt is ott volt a telefon a padban), mert nagyon bejön a stílusod.A történet pedig egyenesen fenomenális.Sok Larry-s bloggal találkoztam már, de a te története(i)d tetszettek az egyik legjobban! Nagyon várom már a következő kötetet, mert mikor olvastam a negyvenkettediket azt hittem agyérgörcsöt kapok hogy nem olvashatom tovább ezt a fantasztikus sztorit. De ahogy láttam hogy nem fejezed be rögtön megkönnyebbültem :) NAGYON várom már!
U.i.:A Woderlabon már elolvastam az eddig feltöltött részeket. Imádom!
U.u.i.:A többi blogodat is elkezdtem olvasni,azok is mind a szívembe lopták magukat <3
Imádlak!!!
Kedves Becca:)
VálaszTörlésNem akarlak zaklatni de még pár hét tanitvany nelkul es kereshetsz nekünk (nekem biztosan) valami pszihologust aki megnyugtat hogy valahogy tul fogom elni az elvonasi tuneteket:D
Annyira imádom, minden egyes sorát és minden egyes szereplot (aki nem all Harry es Lou koze:D)
Remelem hamarosan olvashatjuk tovabb ezt a csodát😍 remelem nem unod meg hogy ezt ondom, de NAGYON IMÁDOM:)
~Zsófi
Szia!
VálaszTörlésTudom, tudom, már megint én. Biztos nagyon idegesíthetlek már. De az előző kommenteket rögtön az aktuális rész után írtam meg és úgy érzem nem igazán tudtam.megfogalmazni azt amit akartam. Úgyhogy most újra itt vagyok.
Nem kényszerítelek hogy most azonnal rakj fel részt. Pedig szívem szerint megtenném, mert hamarosan teljesen elkábítanak az összegabalyodott, csapongó érzéseim. Megtenném, mert nem fogom már sokáig kibírni a Tanítvány nélkül. Még két hét és beleőrülök esküszöm.
Most fejeztem be harmadjára. Egyszer amikor a részek felrakását követve olvastam ki, és kétszer az utóbbi két hétben amit új részek nélkül, reménnyel telve éltem át. Ezek nem dorgáló szavak, Isten ments! Nehogy azt hidd neheztelek rád amiatt, hogy nem hozol új részt. Új szeletet, napot az életükből. Tökéletesen megértem, hogy gondolkodnod kell, átgondolni ezt az egészet mindenestül. De akkor is. Az utóbbi két elolvasáskor mindig találtam valami újat, valamit amire nem figyeltem fel amikor csak az járt a fejemben, hogy felfaljam az általad begépelt sorokat, amelyek a történetet tökéletessé tették. A vágy, a szerelem, az a kegyetlen érzés, hogy el kell válniuk olyan szinten szívfacsaróak voltak mintha én érezném őket. Duplán. Nem bírtam magammal. Nem bírom elengedni őket a következő kötet idejéig sem. (bizonyítja ezt az hogy még kétszer elolvastam szerencsétlenek együtt töltött néhány hetét) Jól mondta előttem Sophie, kereshetsz házhoz járó dilidokit ha nem sietsz a részekkel. Ez most nem az az általános #mindenrészhezodaíromhogymilyenrohadtjómertunatkozom komment hanem egy olyan hozzászólás amelyben szeretném a tudtodra adni, hogy megőrülök a gondolataimtól amelyek azt próbálják kitalálni, mi lesz ezután. Elmegy? Harry kimegy a reptérre mert nem bírja, megcsókolja mindenki előtt? (valamiért ezt valószínűtlennek tartom arra nézve hogy négy kötet van és Hazz mindig engedelmeskedik Lousinak) Esetleg Zaynnek elmondja, az meg visszaparancsolja a hősszerelmest Harryhez?
Őszintén? Nem.hiszem hogy egy lenne valamelyik közül. Majdnem biztos vagyok benne hogy nem így lesz. De éppen ezért írod Te, hogy meglephess és ne tudjam kitalálni a következő momentumot. Annyi alkalom volt (így visszaolvasva egyre több) amikor lebukhattak volna ha egy kicsit is elveszti valamelyikük az önuralmát és egy mozdulattal, egy szóval, egy kiakadással elárulja magukat. Talán épp ezért a kedvenc részem az amikor üvegeznek a csajokkal a kolesz pincéjében. Ott lóg a levegőben a lebukás veszélye, és még ott is képesek megőrizni a hidegvérüket, és bevallani egymásnak olyan érzéseket amelyek csodálatosak. Tökéletesek. Akkor is ha csak ők élték át, nem te. Számodra is ugyanolyan csodálatos és hihetetlen ez az egész amely kettejük között van.
Igazából szerintem teljességgel hihetetlen, hogy ezt mind összehoztad fél év alatt. Gyerekek! Csak fél év! És máris kész egy csodálatos tökéletes történet a titkos vágyakról amelyet elfojtani kényszerülnek a társadalom miatt mivel az nem könnyen egyezik ki az ilyen kapcsolatokkal. Ez minden. A kibaszott társadalom, a gimnázium, a munka, a tenger, a távolság. A félelem. Ezek azok amik meggátolják őket abban, hogy szabadok lehessenek, egyedül, ketten a világ ellen.
Tudod, annyi érzés kavarog most bennem.
Annyi gondolat.
Nem is tudom pontosan mit írjak még. Mert lenne mit hidd el. Egy egész verset, akár egy háromszáz oldalas könyvet a gondolataimról Velük kapcsolatban.Velük kapcsolatban. A történettel kapcsolatban. El tudod ezt hinni? Nevetséges. Egy egész könyv arról amit érzek. Nyilvánvalóan az égegyadta világon nem érdekelne senkit. Nem is azért mondtam. Csak.hogy erre is képes lennék. Túlcsordulnak az érzelmeim.
Nem bírom sokáig.
Segíts.
Nem kell most de a közeljövőben. Iszonyatosan boldoggá tenne mindannyiunkat.
De most elköszönök mert képes lennék leírni mind a háromszáz oldalt ide és mivel még talán engem sem érdekelne nem traktállak benned ezzel.
Elköszönök.
Várok.
Minden jót.
Szia.
Ui: XO XO XO
ez valami gyönyörű.... tudd, hogy minden sorod a szívembe markolt, és bearanyoztad a napomat! <3
TörlésHihetetlen számomra, amiket írsz. Őszintén.... soha nem gondoltam, hogy bármi, amire én képes vagyok, csodálatot válthat ki más emberekből, rajongásra pláne nem számítottam.
Ezt a kötetet pontosan egy hónap alatt írtam, annyira ömlött belőlem a történet, hogy nem győztem legépelni.
A folytatás.... igen, azt hiszem egyik variációhoz sem áll közel, mint amit felvázoltál. Ennél sokkal életszerűbb, annak minden rossz és jó velejárójával együtt. Az emberek nehezen változnak, és nem elég bátrak, ha a saját boldogságukért kell harcolni, vagy áldozatot hozni.
Hogy mikor hozom... nos ez (kivételesen) nem rajtam múlik. Alakulóban egy projekt, aminek keretein belül megjelenhetnek a könyvek, de amíg erről nem születik végleges döntés, sajnos nem kezdhetek bele a másodikba:((
Tudod, életem nagy álma teljesülne, ha a kezembe vehetném könyv formájában, így csak arra tudlak kérni benneteket, még egy picit legyetek türelmesek... Ha még nem olvastad a stay strongot, a just kinda happenedet, vagy esetleg a MTF-et, jó szívvel ajánlom őket. Várni sem kell, közülük kettő befejezett, a blog pedig nyolcvannégy résznél jár, így talán eltelik hamarabb a várakozási idő. :))
Hálásan köszönöm a gyönyörű szavakat, hidd el, ezek olyan útravalók, amiért érdemes élni, dolgozni.
<3 Becca